5Móz 32,44–47

• „Vegyétek szívetekre” – amikor Isten a törvényt adta, az volt a célja, hogy a „szívünkben” legyen. Ne csak megtanuljuk, ne csak lelkesedjünk érte, hanem cselekedjük. „Ez a ti életetek” (46) – „a vérünkké váljon”.

• Ehhez új élet, új szív, új természet kell.

• Mózes éneke (32,1–43) nem törvény (nem parancsok), hanem „bizonyságtétel ellenünk” (46), mert elmondja, milyen a mi saját szívünk, természetünk. De elmondja azt is, milyen az Úr és mit tesz velünk. Ezért evangélium.

• Kőszikla (változatlan), igaz, egyenes, hűséges. Atyánk, aki teremtett és megerősített (4.6). Ő kezdeményezett már a teremtéskor. – Gonoszak voltunk hozzá.

• Kiválasztott. Ami Izráellel történt (ill. amit tettek), az lelki értelemben velünk is megtörtént. – „Őbenne kiválasztott”: Krisztusban; Ef 1,4. Aki tudni akarja, hogy kiválasztott-e, Krisztust keresse. A kiválasztással is Ő cselekedett.

• 8. v.: „megszabta a népek határait, Izráel fiainak száma szerint”  ApCsel 17,26. „Fel vagyunk osztva” Izráel fiai között? „Menjetek el (a tanítványok, izráeliták) szerte az egész világba…”.

• Isten vezette a kiválasztott népet, az elbízta magát, engedetlen lett. Kezdetben éltem a sok hallott igehirdetéssel, evangéliumi könyvekből kapott üzenetekkel, aztán kezdett „sok lenni”, ill. úgy gondoltam, hogy „ezt már mind tudom”. (15) Meg lehet hízni a lelki tápláléktól is – ha nem használom, csak „elvagyok vele”.

• „Változatosságra” vágytak, bálványokat kezdtek imádni. 17.: „Ördögöknek áldoztak, nem Istennek”  1Kor 10,20.

• 20. v. Isten hűséges, de a fiakban, bennünk nincs hűség. „Elrejtem arcomat, hadd lássam, mi lesz a végük” – Isten eddig kegyelmes volt, most nem lesz az?

  • Isten hagy maradékot, de lehet, hogy az máshol marad meg, mint ahogy mi gondoljuk. Pl. az Úr templomát elpusztíthatatlannak tartották, de elpusztult, és a fogságba hurcoltak maradtak meg.

  • Nem azon kell csodálkoznunk, hogy miért pusztulunk, hanem hogy miért marad(t)unk meg. Eddig is érdemtelenül tartott meg minket Isten.

  • 27. v. válasz a „miért maradtunk meg” kérdésre. Isten a saját nevét, annak dicsőségét félti – és úgy döntött, hogy a mi megmentésünk útján őrzi meg. Tehetné másképpen is, pl. a gúnyolódó ellenség kiirtásával – de Ő azt akarja, hogy az ellenség is felismerje, és imádja Őt. Ez történt Izráel Krisztus utáni „elvettetésekor”: „kitörettek, hogy én beoltassam”; de van maradékuk, amely megtér, „nem marad meg a hitetlenségben”, ezért beoltatik.

  • Ez Istennek egy olyan terve, amibe Pál is „beleszédül”: kikutathatatlan, kinyomozhatatlan, Övé a dicsőség mindörökké.

• 43. v. „bosszút áll ellenségein”, akik ezek ellenére sem dicsőítik Őt; „népének megbocsát” – érdemtelenül, a bűneik ellenére.

• „Vegyétek szívetekre” – azért mondja el, hogy megtérjenek. Az új szívet Ő adja, hallás útján. Úgy „szerez érvényt a törvénynek” (Róm 3,31), hogy az Ő irgalmáról tesz bizonyságot. Hogy elküldi Fiát, aki elveszi a bűnt, és „betölti a törvényt” bennünk.

• „Tartsák meg és teljesítsék a törvény minden igéjét… mert ez a ti életetek”. Mert ez az az új élet, amit Jézustól kaptunk: a „nagy parancsolat”, az „új parancsolat”.

• „Parancsoljátok meg fiaitoknak” – ha ti élitek az új életet (nem egy „tökéletes, bűntelen” életet!), akkor ez egy követhető példa lesz számukra, amelyet meg kell és meg lehet erősíteni parancsokkal. Evangélium-hirdetés a gyerekeknek: családon belül a leghatásosabb. – „Ez által hosszabbítjátok meg napjaitokat”.